Az egész országban ismert a Cserfalvi „Töfi” Zoltán által vezetett Denevér Hangstúdió, ahol az elmúlt 33 évben közel 800 lemez készült. Az AztaQ egyik résztvevője idén is a Denevér Hangstúdió segítségével készíthet hanganyagokat.
A Cserfalvi „Töfi” Zoltán vezette szolnoki Denevér Hangstúdió harmadik alkalommal támogatja díjfelajánlással az AztaQ-t, vagyis az Öröm a Zene sorozat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei tehetségkutatóját. A tavalyi megmérettetés után a püspökladányi KabinLáz dolgozhatott a legendás Denevér Hangstúdióban, míg a 2022-es színpadra lépők közül a szolnoki Midller élhetett a lehetőséggel. Bár idén nem tud zsűrizni Cserfalvi „Töfi” Zoltán a szolnoki AztaQ-n, de a 150 ezer forint értékű stúdiómunkát ezúttal is felajánlotta.
A szolnoki Denevér Hangstúdiót egyébként Tóth László alapította még 1991-ben. A Szolnok belvárosában található stúdió tulajdonosa és vezető hangmérnöke 1996 óta Cserfalvi „Töfi” Zoltán. Az idén már 33 éves Denevér Hangstúdióban eddig nagyjából 800 lemez teljes anyagát rögzítették, azaz jóval több mint tízezer dalt. A Denevér Hangstúdióban dolgozott már – többek között – a Mobilmánia, a Pokolgép, az Omen, a Dalriada, az Aurora, Nagy Feró és a Beatrice, Deák Bill Gyula, a Hobo Blues Band és a Remorse is. Rajtuk kívül olyan hírességek anyagaival is foglalkozott már a szolnoki stúdió, mint például Glenn Hughes (ex-Deep Purple), Tim Ripper Owens (ex-Judas Priest), Andy LaRocque (King Diamond) és Chris Amott (ex-Arch Enemy). Bár legtöbben a rock-metal produkcióikról ismerik a Denevér Hangstúdiót, valójában mindenféle stílussal foglalkoznak, gyakran készülnek itt népzenei és kórus hanganyagok, sőt olykor szimfonikus felvételek is.
A Denevér Hangstúdió által felajánlott 150 ezer forint értékű stúdiózási lehetőségbe Cserfalvi „Töfi” Zoltán szerint a zenétől, a zenekar felkészültségétől, az alkalmazott hangszerektől függően sok minden beleférhet. A tapasztalatok szerint, ha az élő felvételhez kapcsolódóan minden munkát a Denevér Hangstúdió csinál – egy nap felvétel, egy nap editálás, egy nap keverés –, akkor egy dal születhet meg a keretből. A stúdió azonban attól sem zárkózik el, hogy a zenekarok már meglévő felvételeivel dolgozzon tovább.
A tanárképző főiskola elvégzése után visszatért Szolnokra, hogy három évvel később a közművelődés legparázslóbb szegletében találja magát: saját szakállára, egykori iskolája tornatermében megszervezte élete első könnyűzenei koncertjét. Úgy számolja, hogy 1983 óta 58 (!) különböző szolnoki helyszínen, megszámlálhatatlanul sok helyi, országosan jegyzett és nemzetközi fellépővel, másfélezernél is jóval több koncertet szervezett. De pátyolgatott zenekart, összehozott szolnoki kötődésű lemezeket, jelentetett meg világzenei albumokat, részt vett turnék szervezésében szerte Európában, és talán ő maga se tudná felsorolni, hányféle zenei projekt fölött bábáskodott az elmúlt évtizedekben. Vallja: „Ha a rock örök és elpusztíthatatlan, akkor nem kérdés, kinőni sem lehet belőle. Én már meg sem próbálom. Immár nyugdíjas vagyok, de nem mentem nyugdíjba.”
Aki Szolnokon zenél, zenélt vagy zenélni fog, az egészen biztos, hogy rendszeresen jár, járt vagy a jövőben járni fog a város főutcáján, a Baross utca 9. szám alatt található Roland 5000 hangszerüzletben. A Roland 5000 hangszerboltot Tóth László zenész, gitáros alapította 1989-ben. A megnyitás óta eltelt harmincöt évből az utóbbi húszban fiával, ifj. Tóth Lászlóval együtt vezetik a megyeszékhely egyetlen hangszerboltját, ami nem csupán egy üzlet, hanem a szolnoki zenei élet egyik fontos találkozópontja és információforrása. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy sok, ma már aktívan zenélő gitáros és dobos a Roland 5000-ben vásárolta meg élete első hangszerét, és ha el is költöztek a városból, Szolnokon járva biztosan beugranak az aprócska üzletbe.
Andrásik Remo harmadik alkalommal fog zsűrizni az AztaQ tehetségkutatón, és nemcsak azért, mert az Öröm a Zene vezetőjeként igyekszik ott lenni szinte minden megyei versenyen, hanem mert egykori törökszentmiklósi lakosként jórészt az ő „gyermeke” az Amatőr Zenei Tehetségkutató Verseny. A zenész, gitáros, szervező, gitártanár, zenei újságíró a nyolcvanas évektől több zenei formációban is játszott, majd a kilencvenes évek elején elkezdett tanítani, illetve a közös zenélésre alkalmat teremtő programokat szervezni. Több gitár-tankönyv szerzőjeként, az Öröm a Zene Tehetségkutató sorozat, a Gitármánia és Zenei Továbbképző Tábor, valamint az Öröm a Zene iskola és oktatási program alapítójaként és vezetőjeként a hazai könnyűzenei oktatás és tehetséggondozás megkerülhetetlen alakja.
Kirschner Péter 1979 óta aktív a hazai zenei életben. Kezdetben a punk, később az underground szcénában tevékenykedett. Müller Péter Sziámi zeneszerző társa 2008 óta, 2015-től pedig Bródy János munkatársa, zenei producere, hangszerelője és zenekarvezetője egyben.
Az NKA Hangfoglaló Program delegáltja, VOLTfólió- és Korrektúra-díjas rádiós műsorvezető, kreatív producer, a gondolatkertészet.hu alapítója, harmadjára az AztaQ zsűrijében.
– Hogyan került Szolnokra az eredetileg Törökszentmiklóson indult AztaQ?
A szolnoki AztaQ 2024-ben is része az Öröm a Zene tehetségkutató sorozatnak, amely immár kilencedik éve fogja össze az országban és a határon túli magyar területeken rendezett hasonló versenyeket. Idén a 26 verseny győztese közül 10 juthat be az NKA Hangfoglaló Program Induló Előadói pályázatának meghallgatására.
A Hangszeresek Országos Szövetsége (HANOSZ) 2009-ben rendezett először edukációs ének-zenei versenysorozatot, ahol még az volt a cél, hogy ugyanazt a dalt minél többen játsszák, énekeljék egyszerre. A három éven át szervezett program folytatása lett a 2012-ben a HANOSZ, az Artisjus, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, továbbá 16 regionális és országos, valamint 4 határon túli könnyűzenei tehetségkutató összefogásával létrejött Hangfoglaló Magyarország tehetségkutató-sorozat, aminek döntőjét már az egykori Budapest Music Expon rendezték. Ezt a sorozatot nyerte meg 2013-ban Szatmári Juli, majd 2014-ben a Margaret Island.
A sorozatban alapvető változást hozott az NKA Cseh Tamás Program belépése. Ez nemcsak biztos forrást jelentett a 26 verseny megrendezéséhez, de plusz díjat, illetve az Induló Előadói Alprogramba való bekerülés lehetőségét is a résztvevőknek. Az időközben Hangfoglaló Programra keresztelt kezdeményezés azóta is támogatja az Öröm a Zene Tehetségkutatót, amely így lassan egy évtizede egységes szabályok szerint zajlik az országban és a határon túli magyarlakta területeken. Mindez azt is jelenti, hogy az évi huszonhat versenyre közel félezer zenekar és kétezer zenész jelentkezik, azaz kis túlzással, de talán kimondható: a magyar könnyűzenében az elmúlt évtizedben feltűnt zenészek és zenekarok között nincs vagy alig lehet olyan, aki egykor ne lépett volna fel az Öröm a Zene színpadán.
Az NKA Hangfoglaló Program az Öröm a Zene 2023/2024-es sorozatát is támogatja. Változás viszont a korábbiakhoz képest, hogy ettől az évtől nem minden helyi verseny győztese jut be automatikusan az Induló Előadói Alprogram meghallgatására – ahová a Hangfoglaló Program kollégiuma hívja meg a felhívására pályázók egy részét –, hanem csak tíz, az Öröm a Zene őszi döntőjében kiválasztott zenekar. Ennek megfelelően a helyi versenyek győztesei – így az AztaQ legjobbjai – továbbra is ott lehetnek az Öröm a Zene döntőjében, aminek fődíja idén is 1 millió forint értékű hangszervásárlási utalvány.
Október 7-én és 8-án, Gyálon rendezték meg az Öröm a Zene tehetségkutató- és gondozó országos sorozat nagydöntőjét, ahol a 19 megyében, a fővárosban és a határon túl lebonyolított helyi tehetségkutatók legjobbjai mérték össze tehetségüket. A 2022/2023-as évadban közel ezer zenekar nevezett az immár 15 éves tehetségkutató-sorozatra, akik közül majdnem 350 formáció állt a különböző helyi versenyek színpadjaira.
Gyálon a Gorg & Benzol formációt találta a legjobbnak az Öröm a Zene idei zsűrije, így ez a formáció nemcsak megnyerték az Öröm a Zene tehetségkutató-sorozat 2022/2023-as évadát, de komoly támogatásra is számíthatnak a következő évben. Az év felfedezettje a Boyongó zenekar lett. Kimagasló zenei tehetségükért négy együttes, az A Flirt, a Crescendo Selecta, a Kiss zenészek és a Visionless Humanity kapott Újfalusi Gábor-díjat, illetve a Gyálon rendezett kétnapos verseny zsűrije arról is döntött, hogy mely formációk jutottak be a Hangfoglaló Program Induló Előadói Alprogramjának meghallgatására, azaz kinek van esélye a Nemzeti Kulturális Alap 4 millió forintos támogatását elnyerni.
A Meg egy cukorka, a Carson Coma és a tavalyi nyertes Cloud Factory után a Székesfehérvárról indult, de ma már a főváros felé orientálódó hattagú Crescendo Selecta is elmondhatja magáról, hogy megnyerte az AztaQ, amatőr zenei tehetségkutatót. A 2023-as versenynek a szolnoki Tisza mozi adott helyet, ahol a nevező zenekarok közül – a szervezők előzetes válogatása után – öt együttes és egy szólóprodukció léphetett színpadra. Az Andrásik Remo, Cserfalvi Zoltán, Horváth Gergely, Farkas Róbert, Maróthy Zoltán és Pap Béla alkotta zsűri a másfél éve alakult, jazzes motívumokkal fűszerezett neo-soul, pop, funky és R&B stílusú dalokat játszó Crescendo Selectát juttatta Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből az Öröm a Zene döntőjébe.
A támogatóknak köszönhetően egyetlen fellépő formáció sem távozott üres kézzel a VII. AztaQ-ról. A szolnoki Denevér Hangstúdióban a KabinLáz zenekar dolgozhat majd az új dalain, a Roland 5000 Hangszerbolt kínálatából a Heron Lane és Lovas Juci válogathat, a Tisza mozi által szervezett ATAFF music fesztiválra a Klisé kapott meghívást, míg a Ceglédi Advent rendezvényein Lovas Juci és a Heron Lane, a jövő évi szolnoki Gulyás Fesztivál rock színpadán pedig a Gedeon Reflects léphet majd fel.